Az Alkotmánybíróság közleménye a devizahitel-szerződésekkel összefüggő alkotmányértelmezésről

 Az Alkotmánybíróság közleménye a devizahitel-szerződésekkel összefüggő alkotmányértelmezésről
 
Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában – a Kormánynak a devizahitel-szerződésekkel összefüggő indítványára – értelmezte az Alaptörvénynek azokat a szabályait, amelyek a szerződések jogi megítélését, illetve törvényi úton való módosítását befolyásolhatják.
 
A testület megállapította, hogy jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a szerződéskötés körülményeinek előre nem látott, jelentős megváltozása esetén – módosíthatja. Az Alkotmánybíróság a határozatát nyilvános ülésen hirdette ki.

Az Alkotmánybíróság eljárását a Kormány kezdeményezte. A Kormány az indítványban részletesen ismertette az Alaptörvény értelmezésének indokául szolgáló azt a konkrét problémát, amely a fennálló devizahitelekkel összefüggésben merült fel. Utalt arra, hogy a devizaárfolyamok váratlan, nagymértékű változása és a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára okoz nehézséget. A Kormány két, az Alaptörvény értelmezésére irányuló konkrét kérdést tett fel az indítványban. Az első kérdés alapján az Alkotmánybíróságnak értelmeznie kellett az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amely az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányul. A Kormány azt kérdezte, hogy e szabályból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenessége. A második kérdés alapján az Alkotmánybíróságnak értelmeznie kellett az emberi méltóság védelméhez való jogot és a jogállamhoz tartozó jogbiztonságot abból a szempontból, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására.

Az Alkotmánybíróság az első kérdést illetően megállapította, hogy az Alaptörvényből az államnak az a kötelezettsége következik, amely a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozására és fenntartására, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotására vonatkozik. Nevesített fogyasztói jogok az Alaptörvény alapján közvetlenül nem, hanem csak más jogszabály közbejöttével érvényesíthetők magánszemélyek szerződéses kapcsolataira. Bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit pedig, amelyek közvetlenül az Alaptörvénynek a fogyasztók jogai védelméről szóló szabályából eredő alaptörvény-ellenességet okoznának, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. Az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből ugyanakkor közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélésénél a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is figyelembe kell venni.

Az Alkotmánybíróság a második kérdésre adott válaszában megállapította, hogy az Alaptörvény biztosítja a szerződéses szabadságot, de ez nem jelenti azt, hogy a létrejött szerződések nem módosíthatók. Jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a szerződéskötés körülményeinek előre nem látott, jelentős megváltozása esetén – módosíthatja. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a jogbiztonság követelményei, a szerződéses szabadság, valamint a megkötött szerződés teljesítésébe vetett bizalom akkor érvényesülnek, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását az egyes szerződések bírósági úton való módosítása is megköveteli. A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett.

A határozathoz dr. Juhász Imre, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Salamon László alkotmánybírák párhuzamos indokolást, dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt fűztek.

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege ezen a linken olvasható.

Budapest, 2014. március 17.(Forrás: Alkotmánybíróság)

Leave a comment

Filed under Érdekes jogszabályok, Érdekességek, Ügyvédek és ügyek, Bírósági perek, Eljárások közben, Igazságügyi és magánszakértők, Jogkereső ügyfelek, Tájékoztatók

Gazdasági jelenlét és gazdasági kultúra fokmérője a mediáció általános alkalmazása – Wirtschaftsmediator,Wirtschaftsmediation.

Sok szó esik a gazdaság állapotáról, a KKV szektor helyzetéről.

Jelentőségénél még mindig kevesebb figyelmet kap a gazdasági szereplők jogvitakultúrája, amely a partnerség, a gazdaság működésének egyik minőségi mutatója.

Számtalan ok vezet a KKV szektor lassú morzsolódásához, ahogy a fiatalok elfordulása sem véletlen a bürokráciával és kiszámíthatatlan gazdasági környezettel körülvett vállalkozásoktól.

Gazdasági kapcsolatok vállalkozások között, gazdasági vállalkozások és megrendelői lakossági csoport között nem marad vita nélkül s ez egy természetes helyzet.

A gazdaság előrelépését, a gazdaság dinamizmusát segíti elő a fejlett jogvitakultúra, ahogy a független, praxismediátorok által folytatott gazdasági mediácio az egyezséget helyezi előtérbe a jogviták rendezésében.

Gazdasági szereplők számára a gazdasági kapcsolat megőrzése, a piaci kapcsolat megtartása kiemelkedő érték, amelyben jogvita, gazdasági vita, szakmai vita esetén a gazdasági reálmediáció ad biztos kiutat a feszültségekkel terhes vitákból.

Vállalkozások továbbélése múlik ma egy gazdasági, céges vita megfelelő jogvitakultúrával való rendezésén.

Szomszédos országokban pl. Románia már felismerték a gazdasági versenyképesség javulását hozó mediáció jogi megerősítésének, elvárásának jelentőségét.

Aki nem vesz részt perindítás előtt mediátori eljárásban a bíróság bírságolja.

Hasonló folyamatokra számít a Magyarországi Állampolgári Jogvédő Központ, a vállalkozói szervezet, munkaadói szervezet, munkavállalói érdekképviselet a magyarországi jogalkotástól.

Fontos rendezvény lehet az OBH (Országos Bírói Hivatal) épületében 2012. november 12.-én tartandó “Perbeszéd helyett Párbeszéd” – lesz-e valódi mediáció Magyarországon? címmel.

Előbbre lép-e a KKV szektor számára fontos jogvitakultúra fejlesztésben a szaktárca, a jogalkalmazók széles köre? Elvárt lesz-e bírósági tárgyalás előtt az érdemi mediációban való aktív részvétel bírság terhe mellett?

Kötelezi-e a bíróságra keresetet benyújtani szándékozókat mediátori eljárás kezdeményezésére a bíróság, a perrendtartás, a jogi környezet?(Felsőfokon)

Leave a comment

Filed under Ügyvédek és ügyek, Eljárások közben, Mediátor szakma, Perhelyettesítő eljárás ügyei, Reálmediáció-érdemi egyezségek, Tájékoztatók

Erdélyben a mediáció nagyobb megbecsülést kapott a jogalkotásban – Romániában támogatják a mediációt

Az állampolgárok ügyeinek vitelében a mediáció nyomatékosabbá tétele több parlamenti és kormányzati lobbi javaslatban szerepel a magyarországi jogalkotás előkészítésében.

Hangsúlyozza a változások szükségét, a mediáció perrendtartásban való erősebb súlyát a Magyarországi Állampolgári Jogvédő Központ, az Ombudsmani hivatal, az OBH.

Átgondolt és kellően tájékozott bírósági perindításhoz alakította át bírósági gyakorlatát és a jogszabályokat Románia.

Lényegét tekintve elvárás az ügyfelekkel szemben az átgondolt és egyezség megkísérléséről hiteles igazolással való rendelkezés utáni bírósági per elindítása.

Hasonlóan Magyarországhoz a romániai bíróságok ügyterhelése már az ítélkezés minőségét kockáztatja!

Erdélyben dolgozó közvetítők szerint az állampolgárok számára előny, hogy bírósági per előtt a kötelező tájékoztatáson való részvétel a romániai jogvitakultúra átalakulását, a gazdasági környezet elősegítését jelenti.

2013 januárjától joggal elvárja a jogalkotó Romániában, hogy a pereskedő fél igazolja – előtte megpróbálta perenkívül intézni a vitarendezést!

Több ezer mediátor a társadalom hasznára dolgozik az új szabályozással, várhatóan megnő a sikeres egyezségek száma is.

Románia a gazdasági környezet átalakításában, a bíróságok tehermentesítésében megelőzte Magyarországot a mediáció új szabályozásával!

Leave a comment

Filed under Érdekes jogszabályok, Ügyvédek és ügyek, Családjogi tanácsadás, Eljárások közben, Mediátor szakma, Perhelyettesítő eljárás ügyei, Prevenciós mediáció

Törvénymódosítást sürget a jogi segítségnyújtó szolgálat működését vizsgáló ombudsman

Öt éve változatlan a jogi segítők óradíja. A névjegyzékük alapján nem lehet tudni, kinek mi a szakterülete.

Sokszor a jogi segítőt a segítségnyújtó szolgálat sem tudja elérni. Szabó Máté ombudsman szerint mielőbb módosítani kellene a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt, mert az elhúzódó kapcsolatfelvétel miatt sérül az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való joga.

Akinek nincs elegendő pénze jogi segítő igénybevételéhez, annak az állam nyújt segítséget a jogi segítségnyújtó szolgálatokon keresztül. A joghoz való hozzáférés ugyanis a jogállamiság érvényesülésének egyik legfontosabb garanciális eleme, amelyet nem elegendő alkotmányos szinten biztosítani.

A 2004. január 1-je óta működő jogi segítségnyújtó szolgálatok ügyfélszáma 2006 óta jelentősen megnőtt. Kezdetben csak az igazságszolgáltatást tehermentesítő, peren kívüli szolgáltatást nyújthattak, azonban a peres jogi segítségnyújtás bevezetésével az ügyfélforgalom újból nőtt, és ez a tendencia 2009-től tovább erősödött.

Az ombudsman “Az ügyvédség helyzete, az ügyvédek és hozzájuk fordulók jogainak védelme” című projektjében a jogállamiság elve, a jogbiztonság követelménye, illetve a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését vizsgálja. Ennek részeként, a jogi segítségnyújtás rendszerét, a jogi segítők és az ügyfelek kapcsolatát, valamint a leggyakrabban felmerülő problémákat áttekintve megállapította, hogy a legtöbb kifogás a jogi segítők óradíját éri. Ez 2007 óta változatlan összegű, 3000 Ft. Az ügyfelek nehezen tudják kiválasztani a számukra megfelelő szakembert, mivel a névjegyzék alapján nem határozható meg kellő pontossággal az egyes jogi segítők szakterülete. Sok esetben a jogi segítők elmulasztják bejelenteni az elérhetőségeik változását, így a jogi segítségnyújtó szolgálatok csak nehezen vagy egyáltalán nem érik el őket, az elhúzódó kapcsolatfelvétel miatt így sérül az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való joga.

Az alapvető jogok biztosa minderről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, illetve a megyei jogi segítségnyújtó szolgálatoktól kapott információkat. Ezekből, valamint a viszonyok elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy szükséges a jogi segítségnyújtásról szóló törvény mielőbbi módosítása.

Szabó Máté ezért felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert a jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosítására, valamint arra, hogy a miniszter véleményezésre küldje meg az elkészült törvénytervezetet.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint már meg is kezdődött a törvénytervezet előkészítése.

    Kiadó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (MTI-OS)

 

 

Leave a comment

Filed under Érdekes jogszabályok, Ügyvédek és ügyek, Családjogi tanácsadás, Igazságügyi és magánszakértők, Perhelyettesítő eljárás ügyei, Reálmediáció-érdemi egyezségek, Tájékoztatók

Feljelentéssel fenyegetve – prevenciós mediátor közreműködése egyezséget hoz

Számos élethelyzet és konfliktus büntetőjogi és polgári jogi jogcímekkel körbeírható. Feljelentéssel fenyegetőzni nem ritka dolog a rosszul alakuló válásokban!

Adósággal túlterhelt lakosságban a megtévedések száma ugrásszerűen emelkedhet.

Magyarország költségvetéséhez képest a rendőrség feladat leterheltsége eltúlzott, a kis ügyek nagy számban bekövetkező feljelentései elvonják a rendőrség figyelmét a közbiztonság nehezebb fajsúlyú védelmének feladataitól.

A Magyarországi Állampolgári Jogvédő Központ az állampolgári panaszos esetek tanulmányozása után megkezdte a prevenciós mediáció (TFKKE) ADR lehetőségének szolgáltatását. (Prevenciós mediációban jogászok, pszichopedagógusok, családgondozók, büntetőügyi mediátorok, családjogi mediátorok vesznek részt stb.) Reálmediátor tevékenység egyik társadalmi igényre épülő ága a büntetőjogi mediációtól elkülönülő és preventív hatást kifejtő prevenciós mediáció.

Kis horderejű bűncselekmények esetében a feljelentésre készülő sértett ADR eljárási lehetősége, hogy rendezett közvetítői eljárásban jusson kártérítési egyezségre a TFKKE elvei szerint.

A mérlegelés és ADR alternatív vitarendezés lehetősége új eszközt és megnyugtató megoldást kíván a sértett részéről, vagy az elkövető részéről indítványozva.

Az önkéntesség, a valódi megbánás, bocsánatkérés és kompenzáló kártérítés egy életre szóló tanulságot adhat a meggondolatlan elkövetőknek.

Családon belüli erőszak enyhébb esetei, vendéglátós összekapások, szomszédjogi rongálások és sok más tipikus kisebb súlyú elkövetés tartozhat a független prevenciós mediáció területe alá a magyar adófizetők pénzének további terhelése nélkül.

Leave a comment

Filed under Ügyvédek és ügyek, Eljárások közben, Mediátor szakma, Prevenciós mediáció

Az Alt Cash visszautasítja a szándékosság vádját!

Az Alt Cash határozottan visszautasítja a feltételezést, hogy szándékosan olyan pénztárgépet fejlesztett, amivel csalni lehet! A pénztárgép teljesíti a típusvizsgálat során az MKEH és NAV szakemberei által egyeztetett biztonsági szintet, de a felkért szakértők ezen túlmutató beavatkozást végeztek a pénztárgépen.

A biztonsági rés megszüntetése napok alatt megoldható!

A kirendelt szakértő “a normál típusvizsgálat keretein túlmutató etikus hackelés eljárásával” a pénztárgép megbontását követően direkt módon csatlakozott PC -vel, az adóügyi ellenőrző egységhez. A NEM ADÓÜGYI BIZONYLAT nyomtatási funkcióban lévő biztonsági rést kihasználva képes volt tetszőleges szöveget nyomtatni. Ez a pénztárgép megbontása nélkül megvalósíthatatlan!

Az ilyen mérvű átalakítás elleni átfogó védelem meghaladja a rendeletben előirt, a típusvizsgálat során az MKEH és a NAV munkatársaival egyeztetett védelmi szintet. Így lehetett a hackelt gépen nem megfelelő működést előidézni.

Elismerjük, hogy biztonsági rést tárt fel a szakértő. A hibát haladéktalanul kijavítjuk. Fejlesztésben résztvevő hazai és koreai szakembereken túl, neves szoftver biztonsági cég bevonásával. Készek vagyunk a NAV informatikai biztonsággal foglalkozó szakembereinek a segítségét is kérni.

Az illetéktelen beavatkozás az adóügyi ellenőrző egység blokkolását idézte elő, amiről a feladott napló file útján a NAV szerver értesülést is szerezhetett.

Sérelmesnek tartjuk az MKEH túlságosan szigorú eljárását, amely lehetetlen helyzetbe hoz közel 80 000 kereskedőt. Esetünkben egy hacker által átalakított pénztárgépen végrehajtott, speciális programmal vezérelt szándékos beavatkozásról van szó és nem arról, hogy a pénztárgép lenullázza a zárás számot és a teljes göngyölített forgalmat, vagy hibásan számítaná az ÁFÁ-t. Elegendő lett volna felszólítania minket, hogy haladéktalanul szüntessük meg ezt a biztonsági rést.

A biztonsági rés megszüntetése programmódosítással napok alatt megoldható, a már használatban lévő gépek szoftver frissítése a NAV szerverén keresztül megvalósítható. Mivel valamennyi pénztárgépünkben azonos AEE-t használunk a hiba kijavítását követően lezárulhat két másik modellünk, a SAM4S NR-240-es és a SAM4S NR-440-es típusvizsgálata melyek funkcionális tesztjei már lezárultak.

A kialakult helyzetről hétfő délelőtt megbeszélést folytatunk Pankucsi Zoltán adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár úrral. Kérni fogom a segítségét abban, hogy a program javítását követően az MKEH gyorsított eljárásban vizsgálja meg megoldásunkat, továbbá arra, hogy az illetékesek a határidő hosszabbításával tegyék lehetővé megrendelőink számára, hogy ne veszítsék el kedvezményüket.

Az Alt Cash Kft. nevében Madarász Jenő ügyvezető.

www.penztargepcentrum.hu  (MTI-OTS)

Leave a comment

Filed under Érdekességek, Hatóságok hírekben, Igazságügyi és magánszakértők, Tájékoztatók

A pénzmosás elleni küzdelem túlzottan a papíralapú adminisztráció kezd szólni.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) tiltakozik a pénzmosás elleni küzdelem címén az adóhatóság által generált többletadminisztráció miatt.

Az MKOE – a tagságának jelzése alapján – helyteleníti, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV szakértői olyan mintaszabályzatot hoztak nyilvánosságra, amely csupán egy bonyolult jogi tájékoztató.

Így a könyvelőknek saját maguknak kell pótolniuk a szabályzat elkészítését 2013.09.28-ig, de ha követik a hivatal elképzeléseit, akkor azzal többszörös iratmennyiség keletkezik az ügyfél regisztrálásakor és a vele való együttműködés során.

A MKOE részéről javasoljuk, hogy a mintaszabályzat haladéktalanul kerüljön kiegészítésre a törvény által ismert és megengedett ügyvédek, közjegyzők által elvégzett azonosítás elfogadásával, valamint az elektronikusan elérhető adatok esetén a papíralapú nyilatkozatok elhagyhatóságával.

    Kiadó: Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MTI-OS)

Leave a comment

Filed under Érdekes jogszabályok, Érdekességek, Ügyvédek és ügyek, Igazságügyi és magánszakértők, Jogkereső ügyfelek, Jurátus, Tájékoztatók

Milliárdos értékű perekben veszített a NAV

Több, milliárdos értékű perben maradt alul a NAV azokban a perekben, ahol az adózó képviseletét Kuntner Andrea adószakértő (VGD Ferencz & Partner Kft.) és a dr. Fehér Dániel ügyvéd, adótanácsadó vezette Fehér és Társai Ügyvédi Iroda adócsoportja látta el.

A perek megindítására azért került sor, mert az adóhatóság az adózót az Áfa levonási jog jogszabályokkal ellentétes gyakorlása miatt elmarasztalta.

A NAV álláspontja szerint az adózó azzal, hogy az EU-ból a termékeket nem közvetlenül azok előállítójától, hanem egy köztes kereskedő útján vásárolta meg, aki a NAV szerint semmilyen önálló, érdemi tevékenységet nem végzett, fiktív ügyleteket bonyolított.

A NAV álláspontját az egyértelmű jogszabályi előírások, valamint a magyar vonatkozású ügyekben hozott európai bírósági döntésekben foglaltak ellenére nem bizonyította, az ügyleteket tételesen nem vizsgálta meg, ugyanakkor első- és másodfokú határozataiban az adózó terhére több milliárd forintnyi adóhiányt állapított meg.

A másodfokú határozatok ellen az adózó bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett.

A bíróságok a kereseti kérelmeket megalapozottnak találták és kimondták, hogy a NAV eljárása jogellenes volt, így az adóhatóságoknak nem csak a beszedett adót és annak kamatát, hanem az eljárási költségeket is meg kell téríteni.

A szakértői csapat sokéves kitartó munkával elérte, hogy a NAV a jogszabályokba ütköző gyakorlatát az adózó ügyeiben ne folytathassa.

Az esetről szóló interjút az alábbi linkeken olvashatják:
http://vgd.hu/module/news/alias/tobb-milliardos-adoperben-gyozelem-a-nav-al-szemben,
www.feherlegal.hu/aktualis (MTI-OTS)

Leave a comment

Filed under Érdekességek, Ügyvédek és ügyek, Bírósági perek, Eljárások közben, Hatóságok hírekben, Jurátus, Tájékoztatók

Ügyfelek és ügyvédek érdekei számos területen hasonlóak

Ügyfelek és ügyvédek érdekei számos területen hasonlóak – javasoljuk a bírósági közvetítés gyakorlatának megváltoztatását!Sok panasz, bejelentés összegzése az a vélemény, hogy a bírósági közvetítés jelenlegi gyakorlatán változtatni szükséges.

Egyetértünk az Országbíró Zoltán mérsékelt demokrata politikus, európai érdekérvényesítő által a miniszterelnökség felé beterjesztett javaslataival, amely az ügyfelek és ügyvédek számára megalapozottabb és kedvezőbb helyzetet kíván megteremteni a minőségi igazságszolgáltatás érdekében.

Bírósági közvetítés jó kezdeményezés, de a rászorultakra korlátozva.

Bírósági közvetítés jó kezdeményezés, de a rászorultakra korlátozva.

Jelenleg az ügyvédek tevékenységére, a bíróságon kívüli széles körben zajló mediáció területére piactorzítóan hátrányos a bírósági közvetítés gyakorlata.

Kifejezett törvénydömping 4 éve után a jogkereső emberek számára, az ügyfelek számára csak az igényes jogi képviselői munka, a minőségi közvetítői szolgáltatás adhat támpontot jogvitáikban, peres ügyeikben.

Éppen ezért megtévesztő, és piactorzító a bírósági közvetítés ügyfelek felé folytatott reklámozása az ingyenességgel – a rászorultság és költségmentességre jogosultság előzetes vizsgálata és korlátai nélkül.

Ez piaci magatartásában az ügyfeleket megtéveszti és az igényes, minőségi ügyvédi tevékenységet, piaci mediátori szolgáltatást jelentős verseny hátrányba hozza bírósági közvetítőkkel szemben.

Mindez akkor,amikor az alapos munka, az új Ptk. változásai komoly időráfordítást igényelnek az ügyfelekkel foglalkozó ügyvédektől, szakértőktől, közvetítői szolgáltatóktól amelynek értéke és díja van!-tették közzé a jogkereső ügyfelek érdekvédelmi szervezete közleményében. (MTI-OS)

Leave a comment

Filed under Érdekes jogszabályok, Ügyvédek és ügyek, Bírósági perek, Jogkereső ügyfelek, Jurátus, Mediátor szakma, Tájékoztatók

Az ingó értékesítések üzletszerűsége kérdésében 2012. decemberében született meg az első Kúria ítélet…

Az ingó értékesítések üzletszerűsége kérdésében 2012. decemberében született meg az első Kúria ítélet, melyben a Kúria rögzítette, hogy az üzletszerűséghez három feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie.

Minél kevesebb ügyfél váljon áldozattá!

Minél kevesebb ügyfél váljon áldozattá!

“Az ingó vagyontárgy üzletszerű értékesítésére egyedi szabályt alkotott a jogalkotó, azt önálló tevékenységből származó jövedelemként határozta meg. Ennek megvalósulásához azonban feltételeket szabott:
    1. Az átruházásnak ellenérték fejében kell megtörténnie;
    2. a magánszemélynek az Art. 16. §-a alapján az általános forgalmi adó hatálya alá szabályszerűen be kell jelentkeznie;
    3. adólevonási jogának meg kell nyílnia, vagyis az alanyi adómentesség határát át kell lépnie.

A fenti feltételek együttes megvalósulása esetén minősül az ingóértékesítés üzletszerűnek az Szja. törvény 58. § /8/ bekezdése szerint. Ebben a kérdésben a Kúria tehát osztja a felperesi álláspontot.”

Ezt követően viszont az első Kúria-döntés az általános jogelvekből azt vezette le, hogy a három feltétel együttesen úgy is teljesül, ha abból az egyik – szabályszerű bejelentkezés – nem teljesül. Ez a “jogászkodás” nyilvánvalóan ellentétes a matematikai logika alapvető szabályaival. Ezt a nyilvánosság előtt szóvá tettem. A következő ügyemben a Kúria 5 tagú tanácsa már úgy döntött, hogy ha a három feltételből nem teljesül a szabályszerű bejelentkezés, akkor nem minősül üzletszerűnek az ingó értékesítés. A két döntést követően jogegységi tanács alakult. A Legfőbb Ügyész írásbeli nyilatkozatot tett, melyben tulajdonképpen megerősítette a második Kúria-döntésben foglaltakat. A két Kúria-döntésben 6 Kúria-bíró vett részt plusz a Legfőbb Ügyész véleménye is az volt egybehangzóan, hogy legalább az alanyi adómentes határig nem üzletszerű az ingó értékesítés. Ilyen előzmények után született meg a jogegységi döntés, ami egyszerre meglepő és mulatságos. A jogegységi tanács mindkét Kúria ítéletből a kisemberek számára hátrányos részt tekintette “jogegységnek” és úgy döntött, hogy az üzletszerűség három feltétele akkor is teljesül, ha abból kettő nem teljesül.

A nyilvánvalóan részrehajló döntés hátterét is érdemes feltárni. A második Kúria-döntés alapítéletét dr. Kopinja Mária bíró, volt APEH jogász (!) hozta.

Ő most a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Elnöke. Ennek jogelőde posztját töltötte be Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet Kúria bíró. Ő lett a jogegységi tanács előadó bírója. Így korábbi kolléganője és az APEH-NAV véleményét nyomta keresztül 6 Kúria-bíró, a Legfőbb Ügyész és számos szakember véleményével szemben.

A jogegységi tanácsban “új arc” az előadó bírón kívül csak Dr. Darák Péter a jogegységi tanács elnöke és Dr. Sperka Kálmán bíró volt. Tehát 3 Kúria-bíró kisebbségi véleménye érvényesült az egységes joggyakorlat keretében 6 másik Kúria-bíró és a Legfőbb Ügyész álláspontjával szemben. Nem éppen demokratikus döntés. De legalább szakmai lenne. De a kifejtettek alapján alapvető matematikai összefüggéseket sért a jogegységi döntés.

Mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan érinti ez a kisembert?

A Kúria jogegységi döntése alapján, ha a nagymama ezért köt két hónapon keresztül egy pulóvert, hogy azt később eladja, akkor ez a Jogegységi (?) döntés szerint gazdasági tevékenység, mert bevétel elérésére irányuló tartós tevékenység. Emiatt a nagymamának adószámot kellett volna kérnie, ha meg akarja úszni az áfa fizetést és a különböző bírságokat. Akár 200 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható, mert adóköteles tevékenységet adószám nélkül végzett. Számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt akár 1 millió forint bírsággal sújtható, utólagos ellenőrzés keretében megállapítható az áfa fizetési kötelezettsége, 200%-os mulasztási bírság mellett. Az itt felvetettek nem fikciók, mert a NAV megszállva az aukciós portálokat, próbavásárlás után ehhez hasonló megállapításokat tesz. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a NAV ilyen esetekben tömegével tesz büntető feljelentést is, akkor azt mondhatjuk, hogy a Kúria a többségi vélemény, a szakértelem kizárásával szentesítette a már kialakult adóhatósági diktatúrát.

Az ügy azonban még nem zárult le. A jogegységi döntés csak azt mondja ki, hogy a magánszemély adószám nélkül adóalannyá vált. De mi az adekvát jogszabály. Erről az Art. 108.§ (7) bekezdése rendelkezik. “Ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni elmulasztotta  ” A bíróságoknak ezen jogszabály mentén kell majd döntést hozni mindaddig, amíg a NAV rá nem bírja a Kúriát egy újabb jogegységi döntésre: ezt a jogszabályhelyet sem lehet alkalmazni.

Angyal József okleveles adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő
www.angyalado.hu  (MTI-OTS)

Leave a comment

Filed under Érdekes jogszabályok, Ügyvédek és ügyek, Bírósági perek, Hatóságok hírekben, Igazságügyi és magánszakértők, Jogkereső ügyfelek, Jurátus, Tájékoztatók

Rövid távon: Kötelező büntetés nem egyértelmű indokokkal – az ombudsman az ügyvédeket sújtó új pénzbírságokról

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény egyes módosításai veszélyeztethetik az ügyvédi védelemhez és a képviselethez való hozzáférést, az eljárási jogi eszközök egyenlőségét, az ügyvédek félelem- és befolyásmentes munkáját – állapította meg az alapvető jogok biztosa.

A törvény nem ad lehetőséget az ügyvédi tevékenységgel szembeni kifogások körülményeinek mérlegelésére, de előírja az automatikus pénzbírságot.

Az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté a megváltozott szabályozásban sérülni látja a jogbiztonságot, a tisztességes eljáráshoz, a tulajdonhoz való jogot, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

Az új szabályozás értelmében a cégbíróság 50.000 forinttól 900.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki elmulasztja a cégbejegyzési, vagy változásbejegyzési kérelem bejelentésének határidejét. A cégbíróság megbírságolja a jogi képviselőt, ha az egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég egyes benyújtott okiratai nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek. Mérlegelési lehetőség a törvénymódosítás értelmében nincs, a büntetés automatikusan érkezik, ráadásul például az egyszerűsített cégeljárások során úgy is, hogy a cégbíróságok joggyakorlata nem egységes, a bírságolást kiváltó hibákról, hiányosságokról pedig általában jogi egyetemi végzettséggel nem rendelkező bírósági ügyintéző dönt.

A módosítás nem teljes mértékben objektív feltételekhez köt lényegében objektív szankciót – állapította meg az ombudsman. Ez a tendencia az egyszerűsített cégeljárás igénybevételét azzal is veszélyeztetheti, hogy a kockázat – azaz a lehetséges bírság összege – nem áll arányban az érvényesíthető ügyvédi munkadíjakkal.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy így elejét lehet venni egyes cégek fantomizálódásának, felelősségre lehet vonni egyes vállalkozások csalárd, rosszhiszemű tulajdonosait. Az ombudsman szerint azonban ezek a módosítások nem alkalmasak a miniszter által megjelölt cél elérésére, viszont túlzott felelősséget – és hozzá kapcsolódó szankciót – hárítanak a jogi képviselőre, anélkül, hogy eszközt biztosítanának a rosszhiszemű magatartások kiszűrésére. Ebben a formában a törvénymódosítás nem tesz eleget a jogbiztonság, a tisztességes eljáráshoz, a tulajdonhoz való jog, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma követelményének – összegezhető az ombudsman álláspontja.

A jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201204560.rtf oldalon olvasható.

    Kiadó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (MTI-OS)

Leave a comment

Filed under Jogkereső ügyfelek